Nyelvoktatás a KONELI Iskolákban

A Nyelvtudás jelentősége

 Manapság, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után egyre inkább felértékelődik a nyelvtanulás jelentősége. Sorra indulnak a nyelvtanfolyamok, a kutatók pedig egyre inkább a korai nyelvtanulás hatékonyságát és szükségességét, és fontosságát hangsúlyozzák.

Kulturális szempontból sem elhanyagolható, hogy az egyén szintjén a személyiség minél többoldalú kibontakoztatása, társadalmi szinten pedig kultúránk és értékeink nemzetközi megismertetése, nemzetközi kapcsolataink erősítése érdekében szükséges, hogy idegen nyelvet tanuljunk. Az idegennyelv-tudás hozzájárul más kultúrák megismeréséhez is, ami elősegíti saját nemzeti identitásunk kialakítását és erősítését is.  

Gazdasági szempontból az egyén szintjén a nyelvtudás elősegíti a munkahelyi elhelyezkedési lehetőségek javulását, társadalmi szinten pedig az idegen nyelvet jól beszélők számának növekedése jelentős mértékben hozzájárul a foglalkoztatottság emelkedéséhez, az ország versenyképességének növeléséhez.

A több idegen nyelv ismerete, sikeresen előmozdítja a nyitott szemléletmódot, egyben elősegíti az új piacokhoz és új üzleti lehetőségekhez való hozzáférést. A nyelvtudás hiánya lehet elsősorban az oka annak, hogy az üzleti lehetőségekkel nem tudunk megfelelően élni. Ezt az Európai Bizottság üzleti fóruma és neves magyar tudósok is megerősítik.  

Nyelvtudás előnyei

Mára már megtapasztalhattuk, hogy az emberek, népek, kultúrák közeledésének alapja a jó és helyes kommunikáció. A mindennapi életben rengeteg olyan helyzet teremtődik, amelyben nyelvtudás nélkül nem vagy csak nehezen lehet boldogulni, ezért az idegen nyelvek ismeretének ma igen magas a társadalmi értéke, hiszen a hasznossága egyértelmű.

A Magyar emberek nyelvtudása

forrás: http://www.google.hu/url?sa=i&rct=j&q=&esrc=s&source=images&cd=&ved=0ahUKEwjzxOXXrcbOAhXFDxoKHfD0DjkQjRwIBQ&url=http%3A%2F%2Fwww.pageobudapest.hu%2Fmaterials%2Fdownload%2F48&bvm=bv.129759880,d.ZGg&psig=AFQjCNFjaqTFa6pWQ8Ofxct7FI6Emb0okg&ust=1471451360052639&cad=rjt

„Óriási lemaradásunk van az európai átlaghoz képest, amit mihamarabb pótolnunk kell. Az EU lakosságának 44 százaléka tud idegen nyelven kommunikálni, de vannak olyan országok (pl. Luxemburg, Hollandia, Dánia és Svédország), ahol csaknem mindenki képes társalogni egy idegen nyelven. A Gallup Intézet felmérése szerint a közép-európai országok polgárai közül a magyarok használható nyelvtudása csak a bolgárokéhoz és a törökökéhez képest jobb, azaz a magyarok csupán 25 %-a képes a saját bevallása szerint legalább 1 idegen nyelven megértetni magát. Ennek az eredménynek hazánkat illetőleg leginkább a korábbi, még 15-20 évvel ezelőtt is meglévő rossz nyelvtanítási szemlélet volt az oka, mely során kizárólag nyelvtan- és fordításközpontú klasszikus módszerrel oktatták az idegen nyelvet.”

Nyelvtanulási lehetőségek: Család és Intézményi rendszer

Óvodai nyelvtanulás az állami rendszerben

„A korai nyelvtanulás pozitív hatást gyakorolhat a gyerekek nyelvi kompetenciáira, növeli az önbizalmukat, jótékony hatással van a kiejtésre, és a kommunikációs stratégiák alkalmazására. Az óvodai idegen nyelvi nevelés általános bevezetésével kapcsolatos ellenérvek a következők:

Szervezési nehézségek, a folytathatóság kérdése Azok a gyermekek, akik már az óvodában részt vettek idegen nyelvi foglalkozásokon, sok esetben nem tudják folytatni a nyelvtanulást az általános iskolában, egyrészt, mivel sok helyen nem kezdődik el első osztálytól az idegennyelv-oktatás, másrészt, ha elkezdődik is első osztályban, nem biztos, hogy ugyanabból a nyelvből.

Életkori sajátosságok, Kutatások alátámasztják azt a tényt, hogy a kisgyerekek idegen nyelvi fejlődésének üteme lassú, lényegesen lassúbb, mint a serdülő vagy fiatal felnőtt nyelvtanulóké.

Az óvodai nevelés és az óvónőképzés növekvő költségei miatt a jelenlegi gazdasági helyzetben nem vállalható, hogy az óvodában államilag finanszírozott idegen nyelvi nevelés induljon. A kutatók véleménye két kérdésben mindenképpen egyezni látszik14,

A korai nyelvoktatás speciális feladat, melyet csak speciális felkészültségű óvoda pedagógusok tudnak jól ellátni, · a folytathatóság kérdése: ne menjen veszendőbe a befektetett energia.’- forrás: fehér könyv nyelvoktatás

Általános Iskolai és Gimnáziumi  nyelvtanulás az állami rendszerben

„A 110/2012 (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (NAT) szerint a nyelvoktatás továbbra is a 4. évfolyamtól kötelező, de a szabályozás nem zárja ki, hogy az iskolák meghatározott feltételek mellett már az első évfolyamtól is tanítsanak

A szabályozás értelmében, a gimnáziumban és a szakközépiskolában két nyelv, a szakiskolában pedig egy nyelv tanítására van lehetőség. Az óraszámok változóak a fenntartó lehetőségei és a helyi tanterv szerint. A jelenlegi szabályozás szerinti kétszintű érettségi az idegen nyelvek esetében közép és emelt szinten a négy nyelvi készséget méri, és a nemzetközileg elfogadott Közös Európai Referenciakeret (KER) követelményeire épül. Az emelt szintű idegen nyelvi érettségi államilag elismert nyelvvizsgának számít: 60%-os eredmény felett B2, 40-59% között pedig B1 komplex (korábban C típusú) nyelvvizsgával egyenértékű. Az új (nyelvi) érettségi vizsga szabályozásáról a nemzeti köznevelésről szóló törvény érettségi vizsgával kapcsolatos végrehajtási utasítása fog rendelkezni.  

A középfokú oktatásban az első nyelv esetében a tanulók átlagosan kétharmada kezdő vagy alapszinten tanulja azt a nyelvet, amelyet már az általános iskolában is33 tanult. Ez felveti az általános iskolai nyelvoktatás hatékonyságának kérdését. Hozzájárul ehhez az is, hogy a középiskolai nyelvtanárok nem alapoznak az általános iskolából hozott nyelvtudásra, hanem az egyszerűség kedvéért kezdik kezdő szintről indítják az osztályokat.

Az első és második nyelvet tanuló 9. évfolyamos diákok megoszlása programonként a nyelvtanulás szintje szerint (%) 34”  - forrás: Fehér Könyv nyelvtanulás

Családi nyelvtanulás

A kisgyermekkori nyelvtanulás, másik fontos helyszíne a család. A 18-19. századi családtörténetek leírásában szerepel a nevelőnők mellett felnövő kisgyerekek öt-hat éves korukra tökéletesen, játszva megtanulták a nevelőnők anyanyelvét is. A kisgyermekkori nyelvtanulásban sokat segít az is, ha a szülők is tudnak idegen nyelven és néha az otthoni közös játékok során felidéznek, gyakorolnak pár szót a kicsikkel. Akár családi ünnepek alkalmával egy-egy idegen nyelvű dal eléneklése

Időközben azonban változott a társadalom, fejlődött a technika. Manapság inkább a médiában, számitástechnikában és a turizmusban, használatos az idegen nyelv, mint 'családi' nyelvoktatás. Nyugat-Európa több országában,  már sok kisgyerek beszél és ért idegen nyelveken. Leginkább úgy hogy a filmeket nem szinkronizálják a televíziókban. Hasonlóképpen hasznosak ez ügyben az eredeti nyelveken hozzáférhető irodalmi művek és az idegen nyelvű folyóiratok nagy választéka.

Turizmus nyelvtanulás

A másik lehetőség a turizmus. Egy-egy külföldi nyaralás alkalmával a gyerekek a tengerparton, a vízben, a hotelben nagyon hamar megtanulják megértetni magukat a helybeli gyerekekkel, kiváltképp akkor, ha a nyaralás esetleg több hétig is eltart. Ilyenkor előjön a gyerekek passzív szókincse is és könnyedén létesítenek kapcsolatot a hasonló korú idegen gyerekekkel.

KONELI Iskolák nyelvtanulási lehetőségei

A korai nyelvtanulás rendkívül lényeges szerepet játszik a nyelvtanulás egész életen át tartó folyamatában. Fontos azonban, hogy ez motiváló formában történjen a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével.

 Milyen nyelvek

A KONELI Iskolákban, a pedagógiai program alapnyelve a magyarorn felűl az angol nyelv lesz. Német nyelvet indítunk fakultatív formában, illetve terveink szerint a kínai nyelv, mint a a jövő gazdasági nyelve is elérhető lesz az iskoláinkban.

 Mennyi időkeret

Az angol nyelvet a gyermekek minden nap fogják tanulni, életkorukhoz igazítva. Azok a gyermekek, akik nem az első osztályokban kapcsolódnak be, úgynevezett 'szintelérő' fakultatív angol kurzusokat fogunk biztosítani. A további nyelvek, fakultatív formában lesznek elérhetőek, melyek több szinten fognak indulni.

 Milyen formában

A KONELI Intézmények nagy hangsúlyt fektetnek a korszerű eszközök használatának, bővebben itt olvashat róla: http://koneli.blog.hu/2016/07/24/modern_tanulasi_technikak_a_koneli_iskolakban és a korszerű nevelési technikák alkalmazásának.

 További információ és jelentkezés: www.koneli.hu

A KONELI Iskolásokat hasznos ÉRTÉKEK közvetítésével készítjük fel az élethelyzetek megoldására.

 A gyermekeink értékvilága, értéktudatossága is meghatározó  a jövő társadalmának fejlődésében.

Mi az érték, és miért fontos?

Értékek vesznek körbe minket, bármerre is fordulunk. Szülőként, és pedagógusként is célunk, hogy gyermekeink értékessé váljanak, felfedezzék, megtalálják mindazt, ami Önmaguknak és a társadalomnak is értékes, ami boldoggá, kiegyensúlyozottá teszi Őket.

Pedagógiai meghatározásban, az érték minden olyan produktum, amely 1. közösségfejlesztő és 2. individuális (egyéni) fejlesztő funkcióval rendelkezik, vagyis a fő nevelési érték az egyén konstruktív () életvezetése. Nem a nevelés az egyetlen értékteremtő tevékenység: egészségügy, jog.

Értékteremtés a mai Magyar általános iskolákban

Minden iskolai tevékenység értékek jegyében szerveződik. A mai Magyar iskola uralkodó iránya meghatározott értékpreferenciákat követ. A Nemzeti Alaptanterv ugyan nem tartalmaz részletes értékmeghatározásokat és követelményeket, de amikor önmagát azzal jellemzi, hogy „demokratikus, nemzeti, európai és globális”, ezzel kijelöli azt az értéktartományt, amely tartalmilag meghatározza a NAT szemléletét.

Az értéktudatosság tevékenységtípusonként és pedagógusonként, valamint a tanulók attitűdjeitől függően eltérő mértékű.

Értékek a korosztályoknál

'Igen mozgékony, dinamikus az értékrendszer megjelenése, ha a növendékek korcsoportjai és a gyermekek fejlődése szempontjából vizsgáljuk. A játék, az élmény és az iskolában meglévő értékek érzelmi megközelítése még a kisiskolások értékbefogadását jellemzi. A serdülők számára a tanulás, a mindent cáfolni kész racionalitás, vagy éppen az iskolai szabályokat elhanyagoló és elutasító „énérdek” határozza meg az értékek valós jelenlétét. Az ifjú korba lépve az értékek megragadása és az „önépítkezés”, az emberi viszonyok rendezése és a távlatok megrajzolásában rejlik az erő. Ez együttesen arra utal, hogy az értékrendszer az adott időszakban megragadhat domináns értékek útján épül be előbb egy adott korcsoport, majd szükségszerűen az egyes gyermekek értékállományába.'

Az értékeknek,közösségfejlesztő és individuális (egyéni) fejlesztő funkcióval is kell rendelkezzenek.

Értékteremtés a KONELI Iskolákban

KONELI Pedagógiai program a gyermeket állítja a nevelés középpontjába, és az életfeladatokhoz szükséges megoldások kivitelező megközelítésére való felkészítést tekinti legfontosabb feladatának.

Nem csak az ismeretátadás , hanem a kreatív, tevékeny, a problémák megoldására képes, testileg, érzelmileg és intellektuális szinten harmonikus egységben lévő, a környezet változásaihoz alkalmazkodni tudó felnőtteket szeretnénk nevelni. A társadalmi elvárásoknak, az élethelyzetek megoldására való felkészítés az egyén és a társadalom számára hasznos értékek közvetítésével, az egyéni képességek intenzív fejlesztésével történik, amely a gyermekek életkorának megfelelő tevékenységek közben valósulhat meg.

 A jövő iskolájaként, kötelességünk kibővíteni az KONELI Iskolák értékvilágát. Így az erkölcsi értékek mellett megjelennek a jogi, esztétikai, technikai (információs) és nem utolsó sorban a társadalmi szükségletekkel harmonizáló közgazdasági értékek is (piac, termelés, munka, verseny…stb.). Így az iskola korszerű nevelési rendszere a pedagógiai értékek gazdagodását is jelenti.

Az iskolánk felelősségteljes szerepvállalása a nemzeti értékek közvetítésében és saját értékteremtő magatartásában óriási gyarapodással jár. 

Közösségfejlesztés közül fontosnak tartjuk kiemelni, a szellemi, fizikai vagy közéleti munkát, az értékóvó magatartást, és segítőkészséget (karitativitás), valamint fegyelmezettséget.

Hogyan találjuk meg a gyermekek egyéni értékeit, hogyan válnak Önfejlesztővé?

A nevelés egyoldalú lenne, ha csak a közösségfejlesztő magatartásformákat erősítené. A konstruktív életvezetés másik rétege az önfejlesztő magatartásformák. Ezek a tevékenységek az Intellektuális-művelődési tevékenység, az esztétikai tevékenység, az Egészséges életmód normáit követő tevékenység. Az életvezetés eredményességében ezek a legjelentősebbek, ezért jelennek meg a pedagógiai célkitűzések között. 

Régi vagy Új Értékek?

Korunk értékvilágában – az elterjedt hiedelemmel ellentéten: nem először a történelemben – hatalmas feszültség támadt, amely mélyen érintette az iskolaelméleteket is. Kiélezte az iskola rendeltetésének az egész 20. Századon áthúzódó dilemmáját: elsősorban arra hivatott-e, hogy ebben a változékony világban megőrizze a régi értékeket, vagy ellenkezőleg: arra, hogy részese legyen az új értékrendek kialakításának.

Milyen értékeket segítünk megtalálni, megérteni és megtanítani a gyermekeknek a korszerű KONELI pedagógiai program által?

AZ EGÉSZSÉGES ÉLETVITELRE VONATKOZÓ ÉRTÉKEK: A testkultúra kialakítása - sport- mindennapos testnevelés - higiéniai feladatok megoldása – élmény – ízlés - mindennapi kulturáltság - a természeti szabadidős kultúra - környezetalakítás

AZ ÉN HARMÓNIÁJÁRA VONATKOZÓ ÉRTÉKEK: - önérték tudat - önbecsülés kialakítása – önfejlesztés – önnevelés - sikerélményhez juttatás – nyitottság - érdeklődő attitűd megerősítése - játékosság és a pozitív életszemlélet kialakulásának támogatása - igényes magatartásra kialakítása - a tartalmas érzelmi életvitel megteremtése- saját értékrend és eszménykép kialakítása - felkészülés a jövőre - pályaorientáció és döntés – neveltség – műveltség - képzettség – Célok és feladatok megtalálása

A KÖZÖSSÉGI KAPCSOLATOKRA VONATKOZÓ ÉRTÉKEK - értékóvó magatartás - szellemi, fizikai, vagy közéleti munkára való felkészítés – együttműködés - tolerancia, másság elfogadása – segítségnyújtás - erkölcsi értékek – őszinteség – becsületesség – felelősségvállalás - segítőkészség - udvariasság - jó és rossz megkülönböztetése – kötelesség – felelősség – szorgalom – szerénység – tisztelet- önzetlenség – bátorság - érzelmi gazdagság kialakítása - - boldogság, a jövő vállalása

A KÖRNYEZŐ VILÁGRA VONATKOZÓ ÉRTÉKEK - magyarságtudat hazaszeretet, népszeretet - családi kötődés fontossága - barátság - az egyén és az élő és élettelen környezet harmóniája

A TÁRSADALMI EREDMÉNYESSÉGRE VONATKOZÓ ÉRTÉKEK: szabadság - autonómia, demokratizmus – humánum – képességfejlesztés - tudás megszerzésének megszerettetése- munka örömének átélése – világkép, világnézet kiépítése - Érték, értékrendszer, értékátadás értékteremtés

Értékteremtés modern tanulási technikákkal a KONELI iskolákban

Az alábbi blogban olvashat róla bővebben http://koneli.blog.hu/admin/post/edit/8911926

Értékteremtés KONELI programmal továbbképzett pedagógusokkal

Gyermekeink életét az iskolákban, a pedagógusok formálják, állnak követendő mintaképként előttük. Ezért fontosnak tartjuk, hogy csak a KONELI módszerre továbbképzett pedagógusok állhassanak munkába Intézményünkben.

Az alábbi blogban olvashat róla bővebben http://koneli.blog.hu/admin/post/edit/8918574

KONELI Iskolák az értékek mentén

A KONELI Iskolákban, a régi jól bevált értékek mellett, az új értékek kialakítása is a pedagógia program részét képezik. Fontosnak tartjuk tehát, hogy az Iskolánkba járó gyermekeknek, a pedagógusok által megmutathassuk azokat az értéketeket, melyek mentén, saját egyéni értékeiket is megtalálhatják, kibontakoztathatják, és ezek előtérbe helyezésével, jövőjüket sikerekkel és magabiztossággal élhetik.

További információ, és jelentkezés: www.koneli.hu